Cortébert

A Cortébert az egyik legrégebbi ismert és nagy karriert befutó high-end márka volt, amely az 1790-es évtől 1975-ig szerepelt a svájci órapiacon. A hét generáción átívelő családi saga a francia származású Juillard familia sikertörténete, melynek bevezetőjét Abraham Louis J. írta, az akkor francia fennhatóság alatt álló svájci kisvárosban Sonvilierben. Az eredetileg csak szerkezeteket gyártó kismanufaktúra néhány évtized múltán az örökös Lucien irányítása alatt tovább költözik Saint-Imier-be, majd az ő halála után fia Albert vezetése alatt egy jelentéktelen mezővárosba Cortébert-be Biel mellé, és márkanévként nemsokára fel is veszik a Cortébert nevet. Nem sokkal később Raiguel Juillard vezetése alatt 1855-től bejegyzik a Juillard&Cie vállalkozás nevét Cortébert-ben és tulajdonképpen innen indul mind a márka felívelésének időszaka, mind pedig a lassú, de folyamatos profiltisztítás és brandépítés. Ekkortól kezdik használni számlapjaikon, szerkezeteiken, később a koronán is a croix fleur-de-lisée-t, a liliomos keresztet.
1890-ben megkezdték a zsebórák gyártását, néhány máig fontos mérföldkövet letéve az iparágban. Megalkották az (első) ugró-órát, Josef Pallweber tervezésének köszönhetően, majd 1920-ban átültették a szisztémát karórába is. A cég rendszeres beszállítója volt a német haditengerészetnek, az angol légierőnek, ahol a katonai Rolex zsebórákat Cortébert szerkezettel szerelték, illetve már a 20-as évektől szállítottak szerkezeteket Mussolini Olaszországába ahol Perseo néven jelentek meg, valamint az olasz haditengerészet búvárainak első Panerai óráiban is a Juillard család szerkezetei ketyegtek. A franciás márkanévvel nem lehetett nagy népszerűséget kovácsolni Németországban sem, így ott a 20-as 30-as években Tellus néven tokozták a kor egyik legjobb szerkezeteit. A korai 20-as évek szovjet Oroszországában is szakmai asszisztenciát vállaltak egy óragyár létrehozásánál, ahol el is kezdték gyártani a cal.616 Cortébert szerkezetet, de ez már egy másik történet…(Molnija)
Egyébként kevésbé ismert, hogy 1927-től a cég az Ebauches SA-hoz került, majd pedig egy újabb értékesítés után –és ekkortól mondhatjuk, hogy a Cortébert „lehúzta a redőnyt” – az Omega-hoz. Ennek az akkor cca. 180 éves patinás svájci családi vállalkozásnak is a quartz korszak vetett véget, az új fogyasztói társadalom elsilányult „szerezd meg-használd-dobd el-szerezd meg-…etc.” világában, melyben már nem volt helye annak az értékrendnek, amit a Juillard család és a Cortébert képviselt.

Légrádi Csaba munkája